Blogblogblog
…
(zörgés a sarokból)
…
Jé, itt a blogom.
Röviden még Amerikáról. Esett az eső, úgyhogy shoppingoltunk, aztán másnap Pitchfork Festival (Boris, Apples In Stereo, Spiritualized és Dinosaur Jr., csak hogy az emlékezetessebbeket említsem). Aztán hétfőn mentünk San Franciscoba, ahová röpke negyven percet (ha jól emlékszem) késett a gépünk, és anyámmal nem tudtunk már egymás mellé ülni, ezért két fura amerikai fickó között ültem, akik közül az egyik egy olyan filmet nézett a repülőút alatt, ami kizárólag arról szólt, hogy emberek mesterlövészpuskával lövöldöznek messziről egymásra. San Franciscoban aztán megnéztük a várost, ettünk helyi dolgokat (rák, kagylóleves és… hát, hamburger), voltunk Frida Kahlo kiállításon, voltunk a környező hegyekben, meg borvidéken. Mentünk át a Goldengate-hídon, ami egy igen zseniális dolog volt. Aztán vissza Chicagoba, egy csomó késéssel persze, kis para a reptéren, mert a vízumomat rosszul ragasztották be az útlevelembe, pedig nem is nézhetnék meg, mert USA-n belül utaztunk. Aztán még egy napnyi döglés-shopizás-Batmannézés, és hazajövés. New Yorknál szálltunk át, ahol kb. 5 órát ültünk a reptéren. Hát. Én szeretem a reptereket, de New York reptere nem szép, nem modern és nem szimpatikus. Verebek laknak benne. Meg iPod-automaták. Sötétben jöttünk haza és valami vihar is volt, úgyhogy a villámok megvilágították a felhőket, ritkán mondom, hogy szép, de hát.
…
Szóval. Egyetem. Igen.
A napi emailjeim száma megnőtt kb. 40nel a különböző egyetemes mailek miatt, úgyhogy mostmár muszáj naponta többször is nézegetni. Argh. Ezen kívül megkaptam az Írástechnika emailt, de nem tudom kinyitni a becsomagolt fájt benne, mert jelszavas és az sehol sem derül ki, hogy mégis mi az. Argh. Argh. Argh. Ha valaki tud valamit, plíz help.
…
Egyéb agymenések: gépzsírtorzító, Pimpinkin a Sátán szolgája, Arachibutyrophobia (félelem, hogy felragad a mogyoróvaj a szájpadlásodra), Dallas-dal (kiürült, mint az üres olajkút, J.R. Ewing ágyéka), és barátai.
…
Tessék, mindenki, hiper-mega-gigapost. Happy now? I sure am. XD
8 comments so far
Leave a reply
ÉN ÖRÜLÖK. :)
Na, akkor szép sorjában:
-”az egyik egy olyan filmet nézett a repülőút alatt, ami kizárólag arról szólt, hogy emberek mesterlövészpuskával lövöldöznek messziről egymásra”
De azért _te_ is végignézted ezek szerint. :D
-Öhm, a verebeket értem. De világosíts fel, mi az az iPod-automata? iPodot lehet belőle venni/tölteni/vagymi?
-A kurzusfórumon egyik vicceskedvű srác gondolom megkérdezhette, majd szellemes szójátékba illesztve közölte a jelszót, ami a következő: “egyszerű”. Poén, mi? o.O
(De szólj, ha te ki tudod csomagolni, mert ugyan az én szar maces unzip-izém elfogadta a jelszót, listázta, hogy mi van benne, de kibontani már nem tudta. Vindózos géphez meg lusta vagyok most átülni.)
Nem 2008a? :P
Esküszöm, én kipróbáltam és működött. :D
A filmet nem néztem végig, az út nagy részét megpróbáltam átaludni. (Hogy azt hogy csináltam, hogy felszállás előtt is már aludtam, az máig rejtély…)
Az iPod-automata, az olyan mint egy kaja- vagy kávéautomata, csak iPodok, PSP-k, és a hozzájuk való egyéb ketyerék vannak benne. XD
Az egyszerűs srác engem is átvert, de tényleg 2008a a jelszó.
P.S.: A 2008a-t a tanár írta az utána lévő emailben.
Aham. De akkor hogy a francba’ nyitotta meg azzal a jelszóval is? :D
Így viszont már ki is lehet csomagolni, szupika.
Azt mondtad, csak a fájlokat listázta, nem?
Nekem pont ugyanazt csinálta, mikor jelszó nélkül akartam belépni, csak épp ez egy hibaüzenet része volt, ami azt akarta mondani, hogy ezeket a fájlokat mind nem tudja megnyitni, mert mind jelszóval védett. A mappát jelszó nélkül is ki tudtam nyitni, csak kibontani nem engedte.
iPod automata, hátezdelol.
amúgy kihagytad a végéről a népszerű “vegyél nekem egy szekrényt” illetve a szintén nagysikerű “bocsi, kobra” szófordulatot.