new mobile

Amint hazajöttem az új mobillal, megjavult a régi. Most lelkiismeretfurdalásom van. Fak.
***
 

Valahol máshol egy ideális világban:

- Jobb cipő – mondja a biciklis amint elhúz mellettem.
- Hátsó kerék – mosolygok vissza.

from creepy to even creepier

DI Sam Tyler üzenete:

holnap bemesz az eltere es hirtelen rajossz, hogy mennyire szupcsi hely es mennyire klassz arcok vannak ott es hogy most tenyleg milyen nehez is ez az angol

es mire eszbekapsz, a konyvtarklubban fogsz csevereszni mindenfele kretennel a legujabb livingroom partyrol ahol olyan meno zenek vannak mint rnb es modern tanczene es 700 forintert ket tequilat kapsz

PinaGitárPina

Tudod, hogy nem kellett volna fölkelned, ha:

- reggel észreveszed, hogy épp beázik a lakás
- a napod legizgalmasabb pontja a filozófiaelőadás
- nem jön ki a sudoku
- délutáni alvásra van szükséged
- délutáni alvás gyanánt rémálmod van
- 10 másodperccel előtte jössz rá, hogy tulajdonképpen előadnod kell egy vágóprogramról 

Nincs semmi kedvem leckét írni. Blő.

Szartorta.

Arcüreg-gyulladás vagy semmi.

És Te hogy írnád?

Kockatoszó.028beta

A BÜDÖS FÜRDŐSKURVA ANYJÁT A FREEMAILNEK.
Ilyet is most mondok először, amióta freemailt használok. Minden a Juliska hibája. Küldött egy emailt, hogy csináljak gmailt és most a freemail nem nyitja meg az email. Elemér remél míg él. Igen.

Amúgy igen, remek hétvégénk s hét elejénk volt, leszámítva, hogy most kezd elegem lenni az egyetemből, és nem akarok zárózhkat meg vizsgákat. Szünetet akarok. És essen a hó, és maradjon meg, de ne legyen hideg meg csúszós. Ha valaki ezt meg tudja oldani nekem, az kap egy egész tábla csokit. 

Minden nyelvész a pokolra jut. Isten nem hiába keverte össze a nyelveket büntetésképp Bábel tornya miatt. Úgyhogy a kurva anyánkat, hogy szembeszállunk az Úr akaratával.

Javaslom mindenkinek a “Mennyire ember ön?”-teszt kitöltését.

a nap szava: alibiribi (Köszönjük Adri. Köszönjük Brigi. Köszönjük Emese.)

Íme, néhány magánhangzó: áéíóúűő

Igen, fáradt vagyok, kitaláltátok.

vad

Ma kb. három órát vett igénybe, hogy megírjam Vadnak a házit. Az egy dolog hogy három órányi házit pótoltam be, és hogy HIMYM-et néztem közben, de ez mégiscsak egy kicsit túl sok időt vett igénybe. Fáradt vagyok. Blő.

Amint azt ma angolórán megtanultuk (igen, Christophertől), egy angol mondatban maximálisan 11x szerepelhet egymás után a “had” szó.

Még mindig kacsaszex. Minden pénzemet kacsaszexra költöttem. Meg fotelra. Meg fotelre.

Blogblogblog

…
(zörgés a sarokból)
…
Jé, itt a blogom.

Röviden még Amerikáról. Esett az eső, úgyhogy shoppingoltunk, aztán másnap Pitchfork Festival (Boris, Apples In Stereo, Spiritualized és Dinosaur Jr., csak hogy az emlékezetessebbeket említsem). Aztán hétfőn mentünk San Franciscoba, ahová röpke negyven percet (ha jól emlékszem) késett a gépünk, és anyámmal nem tudtunk már egymás mellé ülni, ezért két fura amerikai fickó között ültem, akik közül az egyik egy olyan filmet nézett a repülőút alatt, ami kizárólag arról szólt, hogy emberek mesterlövészpuskával lövöldöznek messziről egymásra. San Franciscoban aztán megnéztük a várost, ettünk helyi dolgokat (rák, kagylóleves és… hát, hamburger), voltunk Frida Kahlo kiállításon, voltunk a környező hegyekben, meg borvidéken. Mentünk át a Goldengate-hídon, ami egy igen zseniális dolog volt. Aztán vissza Chicagoba, egy csomó késéssel persze, kis para a reptéren, mert a vízumomat rosszul ragasztották be az útlevelembe, pedig nem is nézhetnék meg, mert USA-n belül utaztunk. Aztán még egy napnyi döglés-shopizás-Batmannézés, és hazajövés. New Yorknál szálltunk át, ahol kb. 5 órát ültünk a reptéren. Hát. Én szeretem a reptereket, de New York reptere nem szép, nem modern és nem szimpatikus. Verebek laknak benne. Meg iPod-automaták. Sötétben jöttünk haza és valami vihar is volt, úgyhogy a villámok megvilágították a felhőket, ritkán mondom, hogy szép, de hát.
…
Szóval. Egyetem. Igen.
A napi emailjeim száma megnőtt kb. 40nel a különböző egyetemes mailek miatt, úgyhogy mostmár muszáj naponta többször is nézegetni. Argh. Ezen kívül megkaptam az Írástechnika emailt, de nem tudom kinyitni a becsomagolt fájt benne, mert jelszavas és az sehol sem derül ki, hogy mégis mi az. Argh. Argh. Argh. Ha valaki tud valamit, plíz help.
…
Egyéb agymenések: gépzsírtorzító, Pimpinkin a Sátán szolgája, Arachibutyrophobia (félelem, hogy felragad a mogyoróvaj a szájpadlásodra), Dallas-dal (kiürült, mint az üres olajkút, J.R. Ewing ágyéka), és barátai.
…
Tessék, mindenki, hiper-mega-gigapost. Happy now? I sure am. XD

Egyébiránt

Élek. Bár a légzéssel és az alvással gondjaim vannak.
A napok együttespróbákkal, koncertekkel és unatkozással telnek. Az élet egészen július 14.-ig nem lesz izgalmas, amikor is Amerikába megyek. Jéj.
Zomg, hogy a Művészetek Palotájában olyan van, hogy előadás előtt egy órával 200 Ft-ba kerül a diákjegy. Úgyhogy a MüPa az új ZP – ahol, bármennyire majdnem sikerült elmenni már vagy háromszor, még mindig nem voltam és büszke vagyok rá. Philip Glass koncerten voltunk jó sokan, úgyhogy csak kicsit volt óvoda-fíling. XD
Viszont sikerült a Rocktogonban is túlélni egy koncertet, és bár a két előzenekar inkább vicces volt, mint bármi más, a Genghis Tron zseniális volt és szerelmes lettem nemcsak a zenéjükbe, de a világításukba is. XD Illetve kiderült, ha akarnánk semnagyon tudnánk ott fellépni, mivel a “színpadra” nem fér fel sehogy hat ember.
Érdekesség a tegnapi tüntihez (igen, tünti), hogy itt az utcában mentek odafelé az ellentüntetők, és csak a következő kiabálásra lettem figyelmes: mocskos zsidók, mocskos zsidók. Beszarás, valaki eltévesztette az alkalmat.

Ezen kívül mittudomén. És mostantól megint tervezek írni. Rettegjetek.

Jaigen. Mindenkinek tökre kötelező letöltenie az Oversized Atom Blurry Drooling Blues című albumát, amit Vurga és én csináltunk. Link: http://tinyurl.com/oa-bdbalbum

pllihzb

A hamlet.ws csudijóvolt, de ez jelenleg lényegtelen, mert egyébiránt holnap töridogát írok – azaz írnék, de mivel benyúlták véletlenül/(direkt, de akkor a szekrényből a táskából lopták ki és a takarítónénik azért nem ilyen kegyetlenek)/eltűntettem a törikönyvem, a tanulás esélyei közelítenek a zérushoz. Úgyhogy jelenleg dilemmában vagyok, hogy a töriórára való bemenés és a rinyálás milyen arányú keverékét alkalmazzam kedvenc töritanáromon, hogy ne nagyon utáljon – ami esélytelen, mert utál így is eléggé.

Elmaradások

Pótlom elmaradásaimat.

A Karácsony nagy királyság volt, tesómék hazajöttek Amerikából és hoztak mindenféle királyságot, többek között a Boris With Merzbow – Rock Dreamet (3161/5000),  meg zseniálisan finom csokikat. És igen, megkaptam a beígért dobot, úgyhogy indulhat az együttesesedés (egy-ütt-es-es-ed(ik)-és, igen), yeah! (Még elég pocsék vagyok, de azért annyira nem, Meg White-ot lenyomom. XD)
Karácsony után a MédiaOKTVt csináltam, ami valljuk be, elég szar lett. Az esszé jó, de a film pocsék (holnap, azaz ma, tekintjük meg médiaórán, és látván a másik két elékszült alkotást, eláshatom magam), úgyhogy nem fűzök nagy reményeket a továbbjutáshoz.
A Szilveszter érdeklődés hiányában elmaradt, de igazából mindegy, majd bepótoljuk elvileg (ugye?).
Túl vagyunk a Szalagavatón is, ami szépjól sikerült, és meglepően élveztem (még az afterpartyt is). Ellenben mindenki mással, miután beadtam a médiát, én egy kibaszott buddhává változtam, úgyhogy a lehető legkisebb mértékben sem izgultam bármivel kapcsolatban addigra. Leszámítva a frakkomat, ami rohadt kényelmetlen volt, de mindegy.
És tegnap megszereltem a hangrendszert, hogy gitárerősítőként is működjön, és bár torzítani nem igazán lehet, a célnak megfelel.

Majd asszem valamikor jönnek képek, ha végre lesznek, csak most még meg kell birkóznom a gépemmel, mert lófaszkodik.

Szokásos: Gondolom eddigre már úgyse olvassa senki a blogom, úgyhogy jelezze ha valaki mégis reménykedik, haha. XD